Robert T. Kiyosaki – Gazdag papa, szegény papa [jegyzet]

[konyv_bevezeto]

Mit tanítanak a gazdag szülők gyermekeiknek a pénzről, amit a szegény és a középosztálybeliek nem tanítanak meg?

A legtöbben olyan tantárgyakat tanulunk, amiket sosem fogunk hasznosítani a gyakorlati életben.

A leggazdagabb emberek nem az iskolázottságuknak köszönhetik vagyonukat:

• Michael Jordan
• Madonna
• Bill Gates

A világ megváltozott körülöttünk, de az oktatás és a tanácsaink nem.

Az oktatás elavulttá vált – a gyerekek nem kapnak az iskolában pénzügyi képzést.

Nincsenek felkészítve a rájuk váró világra. Amelyik világra felkészíti őket az iskola, már nem létezik.

A legveszélyesebb tanács: “tanulj, szerezz jó jegyeket és keress egy biztos állást”.

De nincs minden veszve, vannak ugyanis olyan pénzügyi szabályok, amiket a gazdagok használnak, és vannak, amelyeket a népesség 95%-a.

A mai modern világban például a pénzköltés a menő, nem a megtakarítás. Nem hiába van minden egyes embernek hatalmas hiteltartozása.

A mű szerzőjét két apa nevelte:

1. Egy szegény, de értelmiségi – “szerezz munkát fiam, legyél művelt”
2. Egy gazdag, aki autodidakta módon tanult – “alapíts céget fiam, gondolkodj hatékonyan”

Emiatt nem csak elfogadhatta vagy elutasíthatta egyetlen apja tanácsait, de ütköztethette két apja nézeteit – összehasonlította, elgondolkodott rajtuk, maga döntötte el. A saját rendszerének kitalálása pedig sokkal értékesebb volt, mint bármely apja tanácsainak gondolkodás nélküli elfogadása.

A két hozzáállás közti különbség

Az ember kiadásainak legnagyobb részét az adók teszik ki.

• A fizetésed felét levonja az állam, mielőtt kézhez kapnád
• Fizetsz minden egyes termék megvásárlása után (ÁFA)
• Fizetsz a legfontosabb értéktárgyaid birtoklása után (gépjárműadó, stb.)

…ez azt jelenti, hogy januártól májusig csak azért dolgozol, hogy kifizesd az adóidat az államnak!

Megadóztatnak, ha keresel. Megadóztatnak, ha költesz. Megadóztatnak, ha pénzt takarítasz meg. Megadóztatnak, mikor meghalsz.

A gazdagok ezt nem hagyják, és céget alapítanak – csak a szegények hagyják. Ne az államnak termeld a pénzt, hanem saját magadnak (vállalkozás).

A pénzről az ember otthon tanul, nem az iskolában. A gazdag tanítja a gyerekeit róla, a szegény nem (mivel ő maga sem tudja).

Az egyik apja ezt hajtogatta: “Nem engedhetem meg magamnak”

A másik: “Mit kell tennem, hogy megengedhessem ezt magamnak?”

• Az egyik kijelentés, a másik kérdés
• Az egyik feladásra késztet, a másik gondolkodásra
• Az egyik korlátoz, a másik kreatívvá tesz.

Nem az a lényeg, hogy megvegyünk mindent, hanem hogy gondolkodjunk szüntelenül.

Az agy a világ legcsodálatosabb és legerőteljesebb számítógépe! Használd!

Erősítsd, edzd, használd – így egyre több pénzt tudsz vele keresni. Minél jobban csiszoljuk, annál többre képes.

A könyv 6 leckéje:

1. lecke: A gazdagok nem a pénzért dolgoznak
2. lecke: Miért fontos a pénzügyi műveltség?
3. lecke: Törődjünk a magunk vállalkozásával!
4. lecke: Az adók története és a nagyvállalatok hatalma
5. lecke: A gazdagok teremtik a pénzt
6. lecke: A tanulásért dolgozzunk – ne a pénzért!

Az iskolában ülni kell és hallgatni – a gyakorlati gondolkodást viszont cselekvéssel szerzed. 

Az élet így tanít. Nem beszél hozzád, hanem lökdös ide-oda. Minden lökéssel azt súgja: “ébredj fel, valamit meg akarok tanítani neked!”

Vannak, akik hagyják magukat lökdösni, és vannak, akik visszalöknek, de nem az életnek, hanem a párjukat, munkahelyüket vagy főnöküket támadják. 

A legjobb, ha minden egyes lökésből tanulsz!

Ne roppanj össze a lökéstől, mert akkor mindig a biztonságra fogsz törekedni.

Sose gondold, hogy máson kell változtatnod. Könnyebb önmagadon, mint bárki máson. És kifizetődőbb is.

Ami a különbséget jelenti a gazdagok és szegények között, az a valami a két füled között.

Fontos készség, ha az ember tudja, mikor kell gyors döntést hozni, a lehetőségek ugyanis gyorsan elillannak. Tanulj meg határozottan (és helyesen) dönteni.

A több pénz sosem oldja meg a problémát. Egyre többet keresel, egyre többet költesz, egyre nagyobb adósságokat halmozol fel.

A félelemérzet miatt dolgozunk a legtöbben: félünk, hogy nem tudjuk kifizetni a számlákat. Félünk újrakezdeni.

Ha dolgoztál már valaha egy hónapot, akkor szorozd meg 50 évvel: ez lesz az életed.

Ezt akarod?

1. lecke: A gazdagok nem a pénzért dolgoznak

A legtöbb ember megvehető, két érzelem miatt: félelem és mohóság.

Félünk a pénztelenségtől, ez kemény munkára sarkall, amiből dolgokat veszünk, amelyekből még többet akarunk. A pénz nem alkalmas, hogy ezeket megoldja, hiszen sosincs vége. A félelem sosem múlik el, hiszen ha már van pénzed, akkor attól kezdesz el félni, hogy elveszíted. Ez a félelem pedig még erősebb, mint az előző!

A szegények sem boldogabbak. A pénz elkerülése ugyanolyan egészségtelen, mint a pénzhez való ragaszkodás.

Ha nem teszed magad túl a félelmen, vagy nagyon szegény leszel, vagy pedig egy jól fizetett rabszolga.

Ami a gyerekeknek a csoki vagy a futballcipő, az a felnőttnek a nyaralás, az autó vagy a yacht. Ahogy idősödsz, egyre nagyobb játékok kellenek.

Az egyik legfontosabb tulajdonság: igazmondás. Nem másnak, magadnak. Sose hazudj magadnak!

Az érzelmek például fontosak, mozgásba lendült energiát teremtenek. De használd a magad javára, ne magad ellen. Figyeld meg az érzelmeidet, de ne reagálj rájuk. Fejjel gondolkodj, ne érzelemmel.

• Éjjel felriadni a befizetetlen számlák miatt – borzalmas életforma
• A fizetéstől függő élet, és azt hinni, hogy az állás biztonságot ad – önámítás
• Azt hinni, hogy a pénzen megvásárolható a boldogság – bizonyítottan hazugság

Másik fontos tulajdonság: tanulás. Amint az ember megszűnik információ és önismeret után kutatni, beáll a tudatlanság.

2. lecke: Miért fontos a pénzügyi műveltség?

A legnagyobb értéked nem a pénz, hanem a tanulás. Tanulj meg például bánni a számokkal.

Hiszen nem az a lényeg, hogy mennyi pénzt szerzel, hanem hogy mennyit tartasz meg. Egyszer mindenkinek lehet szerencséje.

Ráadásul az sem mindegy, hogy mennyire maradsz ember, amíg megszerzed és megtartod a pénzt. A pénz ugyanis gyakran nyilvánvalóvá teszi tragikus emberi hibáinkat.

Alapszabály: Mindig eszközöket kell vásárolnunk, és nem forrásokat!

Az eszközök a befektetések, amik hozzák a pénzt – a források csak elviszik!

Mi történik, ha forrásokat veszünk eszközök helyett?

• Időveszteség: amíg az eszközök értéke növekedne, addig a források csak viszik a pénzt
• Tőkeveszteség: az összeget befektethettük volna, amit most az eszköz (pl.: autó) fenntartására fizetünk
• Képzettség hiánya: mivel nem tudnak már mit befektetni, ezért sosem szereznek tapasztalatot a befektetések területén

A legtöbb problémát nem a pénz keresetének hiánya okozza, hanem a túl sok pénz elköltése.

Ha gödörben vagy, először is… hagyd abba az ásást!

Egy intelligens ember olyanokat alkalmaz és olyanokkal veszi körül magát, akik nála is intelligensebbek.

A szegény embereknek csupán egyetlen bevételi forrásuk van: a fizetésük. Teljes egészében a munkaadójától függnek.

A legfontosabb kérdések:

• Mi a gazdagság?
• Hogyan mérhető a pénzügyi siker?
• Mikor veszi észre az ember, hogy gazdag?

A vagyon nem más, mint a túlélési képesség hosszú idő távlatában, tehát ha abbahagyom a munkát, meddig tudok megélni?

Az eszközökből bejövő pénzt újra eszközökbe fektetem, amik így még több pénzt hoznak. Amíg kisebb a kiadásom, mint a bevételem, addig a gazdagság növekszik.

3. lecke: Törődjünk a magunk vállalkozásával!

Az egyik legrosszabb dolog, amit tehetsz, hogy mást gazdagítasz meg azáltal, hogy másnak dolgozol.

A ház, az autó nem eszköz, hanem forrás. Hónapról-hónapra viszi a pénzt. Ha munkanélkülivé válsz, nem tudsz rájuk támaszkodni.

De akkor mik az eszközök?

• Vállalkozások, melyek nem igénylik a jelenlétünket. Mi tulajdonoljuk őket, de más irányítja. Ha mi dolgozunk bennük, akkor már sajnos munkahelyek.
• Részvények
• Kötvények
• Befektetési alapok
• Bevételt termelő ingatlanok
• Adóslevelek
• Szellemi tulajdonból származó jogdíjak (pl.: zene, írásmű, szabadalom)
• Bármi más, ami értékkel bír, bevételt termel, növekszik az értéke és könnyen eladható

Fontos! Olyan eszközöket érdemes vásárolni, amik örömet okoznak, különben nem foglalkozol velük.

Ha szereted az épületeket, a földeket – fektess ingatlanba. Ha szeretsz vállalkozni, fektess friss vállalkozásokba.

Ha szereted, amibe belefektetsz, csökkented a kockázatát, hiszen érted majd a játékszabályokat.

10 cégből 9 csődbe megy 5 éven belül. Csak akkor lehetsz te az egyetlen túlélő, ha tényleg szereted. Ne azért vállalkozz, mert munkanélküli lettél, hanem azért, mert szereted. Ha nem szereted, csak pénzt szeretnél, akkor inkább tartsd meg az állásod, és vállalkozz másodállásban (pl.: szerezz eszközöket).

A pénzkeresés során nagyon fontos az élvezet. Lesz, hogy nyerünk. Máskor tanulunk. De mindkét esetben élveznünk kell!

A szegények a luxuscikkeket veszik meg először, amikor pénzhez jutnak (pl.: lottónyertesek), míg a gazdagok legutoljára. Először eszközök, és az azokból befolyó pénzt költsd csak luxusra!

4. lecke: Az adók története és a cégek hatalma

A gazdagok egyik legnagyobb előnye a vállalati jogrendszer ismerete.

Ahhoz, hogy meggazdagodj, ismerned kell a rendszer működését, amiben játszol (pl.: törvények).

Nem kell saját magadnak megtanulni a jogot, a könyvelést – fizess könyvelőt, ügyvédet, adószakértőket. Jobban jársz, ha nekik fizetsz, mintha az államnak.

Hogyan szerezhetsz pénzügyi IQ-t? 4 széles területből:

1. Könyvelés – ez a pénzügyi alapműveltség. Vagy tanuld meg, vagy fizess könyvelőt.
2. Befektetés – ez a pénzteremtés tudománya. Stratégiák és konkrét módszerek, technikák.
3. Piac ismerete – ez a kereslet-kínálat tudománya. A piac “technikai” vetületeinek ismerete, amelyek érzelmileg befolyásoltak
4. Törvény – ez az adócsökkentés tudománya. Rengeteg kiskapu létezik, amelyet az átlagember nem ismer, de a gazdagok igen, hiszen ők hozták létre. Ezek nem törvényellenesek, hiszen minden gazdag ismeri őket

Lássunk példát is ezekre!

Adókedvezmények: Egy cég sok dolgot megtehet, amit egy magánszemély nem. Például kifizetheti a költségeit, mielőtt adót fizet – így az adót a megmaradt pénze után fizetheti. A magánszemély ezzel szemben elsőként fizeti be az adót, így ő már az adózás utáni összeget kapja kézhez.

Egy alkalmazott keres, adózik, majd a maradékból él. Egy cég keres, a lehető legtöbbet költ, majd a maradék után adózik.

Erről szól a törvényes adókímélő kiskapuk használata!

Védelem peres ügyekben: Egy gazdag embernek valójában semmije sincs, amit elperelhetnek tőle. Mindent ő irányít, de semmi sem az övé papíron. A szegények és középosztálybeliek megpróbálnak mindent birtokolni.

5. lecke: A gazdagok teremtik a pénzt

Minden ember előtt ezernyi lehetőség adódik élete során, hogy meggazdagodjon. Emellett mindenki számos tehetséggel rendelkezik. 

Ami visszafog, az nem a tudás hiánya, hanem az önbizalomé.

A legnagyobb ellenség tehát a mérhetetlen félelem és az emberi kishitűség. A gazdag emberek kevésbé okosak, sokkal inkább merészek.

Hogyan lehetsz jó befektető, aki merész, de közben sokszor nyer? Ezeket a kérdéseket tedd fel magadban:

• Hogyan találjuk meg azt a lehetőséget, mely mindenki más figyelmét elkerülte? Azaz hogyan fedezhetjük fel azokat a dolgokat, amiken mások keresztülnéznek.
• Hogyan szerezzünk pénzt?
• Hogyan szervezzünk be okos embereket? Szükséged van remek tanácsadókra, akik okosabbak, mint te magad

Egy cég üzemeltetésében mindig az emberek megszerzése és irányítása a legnehezebb.

6. lecke: A tanulásért dolgozzunk, ne a pénzért!

A pénzügyi intelligencia a könyvelés, a befektetés, a marketing és a jog tudományának elegye.

A legtöbb ember sokkal jobb hamburgert készít otthon, mint a McDonald’s – mégis a mekinek van a több pénze. Miért?

Azért, mert a McDonald’s üzleti rendszere sokkal jobb. Ezért van olyan sok szegény ember, mert arra koncentrálnak, hogy minél jobb hamburgert készítsenek, és semmit sem tudnak az üzleti rendszerről.

A szakosodás fontos, de emellett általános tudásra is szükség van.

A sikerhez szükséges főbb irányítási készségek:

1. Cash flow irányítása
2. Rendszerek irányítása (beleértve önmagunkat és a családdal töltött időt)
3. Emberek irányítása 

Emellett pedig a legfontosabb szakterületek: a marketing, és az értékesítés.

Öt fő oka van, amiért a pénzügyileg művelt emberek sem tudnak eszközöket felhalmozni:

1. Félelem
2. Kishitűség
3. Lustaság
4. Rossz szokások
5. Arrogancia

1. Félelem

Le kell győznünk a pénz elvesztésétől való félelmet.

Sosem magával a félelemmel van a baj, hiszen az egy hasznos érzelem. Az a baj, ahogyan reagálunk rá.

Fontos beismerni, hogy néhány dologban hősök vagyunk, míg másban gyáva nyulak. Amiben buták vagy gyávák vagyunk, abban segítséget kell kérnünk: például felfogadni egy pénzügyi tanácsadót, aki irányítja a befektetéseinket.

Amennyiben pedig kockáztatunk, csináljuk nagyban! Nyerni annyit tesz, mint nem félni a vesztéstől, ugyanis mindenki a mennyországba akar jutni, de senki sem akar meghalni. El akarunk érni dolgokat, de áldozatokat már nem akarunk hozni értük.

Ha vesztesz, tanulj belőle, és használd inspirációként, hogy megmutasd – csak azért is menni fog! A kisbaba sem hagyja abba a járást, hiába esik el.

A legjobb, ha minden katasztrófát lehetőséggé próbálunk változtatni. A nyerteseket ugyanis ösztönzi a kudarc. 

Nem a félelem hiányzik a nyertesekből, hiszen ők is utálnak veszteni. De ahogyan reagálnak rá, az a lényeg!

Óriási a különbség aközött, hogy valaki utál veszteni vagy fél veszteni. Az egyik mindent meg fog tenni a nyerésért, a másik mindent meg fog tenni, hogy a biztonságot válassza.

Létezik egy mondás a befektetések világában, miszerint “divezifikálj”, azaz törekedj kiegyensúlyozott portfólióba (minél több dologba fektess, így kisebb a bukás esélye). Néhány tojást sok-sok kosárba tenni.

Azonban ha megnézzük a milliárdosokat, sosem így váltak milliárdossá, hanem egyetlen nagy dobással. Sok tojást tettek kevés kosárba! 

A diverzifikálás tökéletes a vagyon megtartására, de rémes a vagyon megszerzésére. A fejlődéshez ugyanis fel kell borítanunk az egyensúlyt – gondoljunk csak a járás megtanulására.

2. A kishitűség legyőzése

Mindannyiunknak vannak kétségei. 

Sőt, néhány ismerősünk előszeretettel emlékeztet minket a hiányosságainkra.

Ezek a “hangok” tehát jöhetnek belülről, illetve kívülről is.

Míg a mű szerzője 16 százalékos nyereséget termelő lehetőségekbe fektet, addig a kétségektől gyötört emberek megelégszenek 5 százalékkal is.

A kétség drága.

A kétségek miatt élünk biztonságosan. 

Ha nem akarsz veszteni, akkor sosem fogsz játszani, tehát nyerni sem fogsz.

A kishitű ember kritizál. Ezzel szemben a nyertes elemez.

A kritizálással csak a frusztráltságunkat próbáljuk kiereszteni, míg az elemzéssel felfedezhetjük, amit más nem.

A megoldás tehát: legyél kíváncsi, ne ítélkező.

3. A lustaság

Mi a lustaság ellenszere? Egy kis mohóság!

Sose mondjuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak.

Kérdezzük meg, hogy miként engedhetjük meg magunknak?

A mohóság felkeltéséhez kérdezzük meg magunktól, hogy “mi hasznom van belőle, ha…?”

• Mi hasznom van belőle, ha egészséges vagyok?
• Mi hasznom van belőle, ha szexin nézek ki?
• Mi hasznom van belőle, ha több pénzem van?

Nem bűn jobb életre vágyni. A bűn az, ha nem próbáljuk meg, vagy sosem elégszünk meg azzal, amink van.

4. Szokások

Az életünkben sokkal inkább a szokásaink tükröződnek vissza, mintsem az iskolai neveltetésünk.

Az egyik rossz szokásunk például, hogy magunknak fizetünk utoljára.

Pedig ha először a saját dolgainkat csinálnánk meg, és csak aztán a külső kényerből adódó dolgokat, akkor sokkal hatékonyabban dolgoznánk. Például ha reggel dolgozol a munkahelyeden, és este ülsz neki a saját dolgaidnak, akkor rendszerint már nem lesz energiád/időd. De ha azzal kezdenéd a napot, akkor este a kényszer rávenne a munkád elvégzésére, hiszen a munkáltatód vagy a befizetetlen csekkek nem engednének lazsálni.

A nyomás ösztönöz.

Ez egy példa a megfelelő szokások elsajátítására. Ilyenekből kell minél többet és jobbat elsajátítani ahhoz, hogy gazdaggá válhassunk és kimaxoljuk a bennünk rejlő potenciált.

5. Arrogancia

Az arrogancia az önzés, plusz a tudás hiánya.

Az arrogáns ember azt hiszi, hogy amit nem tud, az nem is fontos.

Éppen ezért sosem vásárolnak hanganyagokat, kurzusokat vagy könyveket, hiszen minek? Ők a világ közepe. 

Ez pedig a fejlődés legnagyobb ellensége.

Ennél sokkal alázatosabbnak kell lennünk, és be kell ismernünk, amit nem tudunk – majd meg is kell tanulnunk.

Az intelligens ember örömmel fogadja mások véleményét, mert ezzel is bővülnek nézetei.

Ahhoz, hogy ez mindig eszedbe jusson, gondolj arra, hogy vajon miért van két fül, és csak egyetlen száj a fejünkön?

A 10 lépéses pénzügyi módszer

Ez a módszer segítette felkelteni a szerző pénzügyi lángelméjét – ezt lehet követni, vagy akár sajátot is kitalálni ez alapján:

1. Kell egy ösztönző erő, ami túlmutat a realitáson: a lelkierő!

Az álmod lehet az, hogy az olimpiai csapat úszója legyél. 

De ehhez szükséged lesz a realitásra: minden reggel 4-kor felkelni, és három órát úszni az iskola előtt.

2. A választás ereje!

Először mindig fektessünk a napunk során a tanulásba – az agyunk az egyetlen, amit 100%-ig mi uralunk, minden körülmények között.

Fontos, hogy lássuk más nézeteit is: így 2 gondolatunk lesz, nem csak 1, tehát választhatunk.

3. Válogassuk meg a barátainkat: Az asszociáció ereje!

Hiába tett egyik barátunk szegénységi fogadalmat, a másik pedig milliomos – mindkettőtől tudunk valamit tanulni!

A pénzes barátaink mernek beszélni a pénzről, nem félnek tőle. Egyszerűen csak érdekli őket a téma.

Azok viszont, akiknek rosszul megy, azok bizony nem szeretnek beszélni róla. Tőlük is lehet tanulni: megtudhatod, hogy mit nem szabad csinálni.

Sőt, fontos, hogy a pénztelen, sikertelen emberekre ne hallgassunk, mert vagy megpróbálnak lehúzni, vagy pedig rosszul tudják a dolgokat.

A vagyonszerzés egyik legnagyobb csábítása: beállni a nyáj közé.

Sokkal jobb, ha hűek maradunk magunkhoz.

A gazdag barátoktól információkat és híreket kaphatunk, amik rengeteget érnek. Ráadásul minél előbb szerezzük meg, annál jobb.

4. Tanuljunk meg jól egy módszert, majd ismerjünk meg egy újat: a gyors tanulás ereje!

Az vagy, amit megeszel. Azzá válsz, amit megtanultál.

A mai gyors, modern világban már nem számít olyan sokat az információ, mert hamar elavul.

Sokkal fontosabb, hogy milyen gyorsan tanulunk.

5. Fizessünk először magunknak: Az önfegyelem ereje!

A saját vállalkozás elindításához három készség a legfontosabb:

1. A készpénzáramlás irányítása
2. Az emberek irányítása
3. A saját idő beosztása

A “fizessünk először magunknak” elv első szabálya, hogy ne verjük magunkat adósságba. Először az eszközöket teremtsük elő, és csak aztán vegyünk nagy házat és szép autót.

A második alapszabály: ha megszorulunk, akkor is fizessünk először magunknak! Hadd kövelelőzzenek a hitelezők, a főnök, vagy az állam. Minél dühösebbek, annál jobban ösztönöznek.

6. Fizessük meg jól a brókereinket: A jó tanács ereje!

Sose kérj tanácsot egy porszívóügynöktől, ha porszívót akarsz venni. Túl elfogult.

Független szakértőre van szükséged!

Fizessük meg jól azokat, akik egyes szakterületeken nálunk nagyobb tudással rendelkeznek.

7. Legyünk “indián adakozók”: Az erő, mely képessé tesz rá, hogy semmiért valamit kapjunk!

Egy történet szerint az indiánok ingyen adtak dolgokat a telepeseknek, de elvárták, hogy azt majd visszaadják.

Ez pedig óriási konfliktusokat szült.

A csavaros eszű befektetők ezért mindig megkérdezik:

“Milyen gyorsan kapom vissza a pénzemet?”

Így elkerülhető a konfliktus!

8. Eszközeink termeljék meg a luxuscikkeink árát: Az összpontosítás ereje!

Előbb a munka, és csak utána a szórakozás.

Először mindig az eszközök, csak utána a források!

A hosszútáv sokkal fontosabb, mint a rövidtávú élvezet.

9. Hősök kellenek: A mítosz ereje!

Mindig, mikor valamit csinálsz, képzeld magad a világ legjobbjának.

• Ha kosarazol, nem te állsz ott, hanem Michael Jordan.
• Ha befektetésekről van szó, nem te állsz ott, hanem Warren Buffet.
• Ha vállalkozásról van szó, akkor nem te állsz ott, hanem Elon Musk.

Ez a tanulás egyik leghatásosabb módja, melyet a legtöbben elfelejtünk felnőttkorunkra.

10. Tanítsunk és adatik: Az adni tudás ereje!

Amikor csak tudsz, adj. 

Ha van lehetőséged, akkor pénzt is – adakozz. Ha azt nem tudsz, akkor tudást. Taníts.

Hidd el, bőségesen vissza fogod kapni.

Igaz ez pénzre, mosolyra, szeretetre, barátságra.

Gondolj arra, aki azt várja, hogy a másik lépjen először – ez olyan, mintha azt mondanád a kandallónak, hogy “adj nekem meleget, cserébe adok neked fát”.

Amikor tanítunk, akkor rengeteget tanulunk. Amikor mosolygunk, akkor mosolyt kapunk. Amikor boldogságot okozunk, akkor boldogabbá válunk.

További jó tanácsok

Az elmélet megértése éppoly fontos, mint a gyakorlati megvalósítás!

Íme néhány gyakorlati jótanács:

• Mindig tartsunk szünetet abban, amit csinálunk, és kérdezzük meg magunktól, hogy mi az ami működik, és mi az ami nem. Ne várj ugyanannak a cselekvésnek a megismétlésétől más eredményt. Hagyd abba, ami nem működik, és próbálkozz mással!
• Keress új ötleteket több forrásból, például saját témájú könyvekből, beszélgetésekből különböző emberekkel, stb.
• Keressünk valakit, aki már kipróbálta a tervünket! Hívjuk meg ebédelni, majd faggassuk ki a módszerről.
• Járjunk tanfolyamokra, vegyünk kurzusokat és könyveket – tanuljunk!
• Tegyünk sok ajánlatot, ne csak egyre várjunk. Minél több próbálkozás, annál nagyobb a siker esélye.
• Tégy ajánlatot akkor is, ha azt hiszed, nincs esélyed. Sosem tudod, mikor lesz szerencséd. De hagyj kiskaput a visszakozásra.
• A megfelelő vállalkozás nem nehezebb, mint egy randevú: el kell menni a piacra, sok emberrel beszélni, sok ajánlatot és ellenajánlatot tenni, tárgyalni, visszautasítani és elfogadni.
• Először mindig olyan embereket keress, akik venni akarnak (kereslet), majd ha ez megvan, csak utána nézd meg az eladókat (kínálat).
• A kishitűek nem jutnak messze, mindig gondolkozz nagyban!
• Tanulj a történelemből!
• A cselekvés mindig jobb, mint a passzív várakozás.
• A gondolat, hogy a pénzhez pénz kell, egyáltalán nem igaz. Ha igaz lenne, sosem lennének új gazdagok.