Mindannyian eljátszottunk már a gondolattal, hogy mihez is kezdenénk akkor, ha egy nagyobb vagyont örökölnénk, vagy ha egyedüliként megnyernénk a több hónapja halmozódó lottó főnyereményt. Azokban, akik hosszabb távra is terveznek, és felelősen gondolkodnak a pénzügyeikről, az is felmerül ilyenkor, hogyan tudják biztonságba helyezni a vagyont, és hogyan tudnak gondoskodni arról, hogy ez a vagyon megfelelően gyarapodjon és szolgálja a családot akár több generáción keresztül is. A legtöbben tudják, hogy saját maguk nem lennének képesek a vagyon biztonságos és eredményes kezelésére, de arról, hogy mi lenne a legjobb megoldás egy ilyen helyzetben, csak keveseknek van elképzelése. Az ismertebb privátbankár vagy pénzügyi tanácsadó mellett manapság már egyre gyakrabban felmerül a bizalmi vagyonkezelés is, de hogy pontosan mi is ez és miért tud komplexebb segítséget nyújtani ez a forma a vagyonos személyeknek, azt már csak kevesen tudják. Ha a bizalmi vagyonkezelés elnevezés nem is széleskörben elterjedt fogalom még hazánkban, a trust szót biztosan sokan hallották. Ezt a jogi struktúrát ugyanis évszázadok óta használják már vagyontervezésre és vagyonvédelemre. A trust eredete a tizenegyedik századi keresztes hadjáratokban keresendő, amikor a keresztes lovagok a keresztes hadjárat idejére vagyonukat és birtokaikat megbízható barátok gondjaira bízták, hogy azokat biztonságban tartsák azokat, amíg ők maguk keresztes hadjáratra indulnak. A trustok azonban nem csak valami poros, elavult jogi eszközök az uradalmi Angliából, hanem a szokásjog jól bevált, hosszú múltra visszatekintő elemei, amelyek meglehetősen ellenállóak, és a modern jogrendszerek innovatív elemeként napjainkban is aktívan használtak a világ minden táján.
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon 2014-ben került bevezetésre az új polgári törvénykönyvben. Ez, az elsődlegesen az angolszász jogrendben már régóta működő jogi struktúra, a nagyobb vagyonnal rendelkező személyek és családok számára biztosítja vagyonuk hosszú távú védelmét, értékmegőrzését és átadását a következő generációk számára, miközben maximalizálja a számukra elérhető adóelőnyöket.
A bizalmi vagyonkezelés egy háromszereplős jogi struktúra, amelynek legfőbb szereplői: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő (aki a vagyon eredeti tulajdonosa) a vagyonkezelésbe adott vagyonrésze feletti tulajdonjogot átadja a vagyonkezelőnek, aki a saját vagyonától teljesen elkülönítve köteles tartani és kezelni ezt. A vagyonkezelő ezt a rá átruházott vagyont a vagyonrendelő által meghatározott céloknak megfelelően kezeli a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje javára. A kedvezményezett lehet egy vagy több személy, de lehet maga a vagyonrendelő is, illetve akár egy jótékonysági szervezet is.
Ahogy bevezetőnkben írtuk, a bizalmi vagyonkezelés elsődleges szerepe a vagyon védelmének maximalizálása, ehhez pedig elengedhetetlen lépés a vagyon tulajdonjogának átadása a vagyonkezelőnek. A vagyon átruházásának szükségessége riasztó lépés sokak számára, de tisztában kell lenni azzal, hogy enélkül nem lehet megfelelő védelmet kialakítani a vagyonnak. Ez a lépés biztosítja ugyanis azt, hogy egy önálló vagyontömeg jöjjön létre, ami egyaránt független a vagyonrendelőtől, a vagyonkezelőtől és a kedvezményezettől is.
A bizalmi vagyonkezelés felhasználási területe nagyon széles, magán és üzleti céllal is számos esetben lehet ez a konstrukció az ideális megoldás számunkra. Vegyünk sorra pár olyan jellemző élethelyzetet, amikor a bizalmi vagyonkezelés jelentheti az optimális megoldást.
Nagyobb családi vállalkozások, vállalatok esetében a generációváltás kérdése kiemelt fontossággal bír. A céget felépítő tulajdonosok leginkább azt szeretnék, ha a vállalkozás vezetését gyermekeik vennék át és a cég továbbra is a család érdekeit szolgálva működne. Sokan szembesülnek azonban azzal, hogy gyermekeik nem kívánják átvenni a stafétabotot és nem vállalják vállalkozás irányítását, de az is gyakran előfordul, hogy az utódok nem alkalmasak a nagyra nőtt cég vezetésére. Az ilyen helyzetekben minden érintett számára optimális megoldás lehet az, ha a vállalkozást bizalmi vagyonkezelésbe adják és azt a vagyonkezelő működteti tovább. Ezzel a döntéssel garantálható a vállalkozás folyamatos működése és megfelelő vezetése is, miközben az továbbra is biztosítja a család számára a bevételeket.
A házassági szerződésnél rugalmasabb, de mégis erősebb védelmet nyújtó alternatívaként is gondolhatnak a bizalmi vagyonkezelésre a tehetősebb személyek. Persze senki nem akar arra gondolni házasságkötéskor, hogy mi lesz akkor, ha válásra kerül a sor, pedig, ha felelősen gondolkodunk, akkor nemcsak anyagi, hanem érzelmi problémák sorától is megóvhatjuk magunkat. Különösen igaz ez akkor, ha nagyobb vagyonnal érkezik valaki egy házasságba. Ilyen esetekben fontos átgondolni, hogy a vagyon mely részét szeretnénk „bevinni a közösbe” és mi az, amely felett csak mi magunk kívánunk rendelkezni. A bizalmi vagyonkezeléssel ilyen esetekben a házassági magánjogi szerződésnél erősebb védelmet tudunk kialakítani a vagyonunknak, miközben akár magunkat is megjelölhetjük kedvezményezettnek. Míg egy házassági magánjogi szerződést viszonylag könnyen meg lehet támadni a bíróságon, egy jól kialakított bizalmi vagyonkezelés esetében erre gyakorlatilag nincs lehetőség.
Egy hagyatéki eljárás és a vele kapcsolatban esetlegesen felszínre kerülő ellentétek komoly családi viszályokhoz vezethetnek. Egy nagyobb és összetettebb vagyon esetében, amelynek akár egy családi vállalkozási is része, különösen fontos, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket, hiszen egy vita, illetve a végrendelet megtámadása jelentősen befolyásolhatja, vagy akár ellehetetlenítheti a családi cég működését. Mindez megelőzhető azzal, ha az örökség részét képező vagyonelemeket még életünkben bizalmi vagyonkezelésbe adjuk. Így mi dönthetjük el azt, hogy az általunk felhalmozott vagyont halálunk után milyen módon és milyen célokra használják fel, abból ki, mikor és hogyan részesüljön. Bizalmi vagyonkezeléssel nemcsak a hagyatéki eljárás hosszadalmas folyamatát tudjuk elkerülni, hanem arra sem adunk esélyt, hogy örököseink vitathassák döntésünket és azt a bíróságon megtámadják.
Fontos tudnunk, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adható vagyonelemek köre igen széles, minden olyan értékkel bíró tulajdon, aminek az átruházására lehetőséget ad a törvény, bizalmi vagyonkezelésbe adható. Pénz, értékpapírok, ingóságok, ingatlanok, társaságok, társasági részesedések, sőt különböző jogok is kerülhetnek bizalmi vagyonkezelésbe.
Meghatározó kérdés még a bizalmi vagyonkezelés adózásának területe, hiszen a gazdasági társaságok és a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek esetében egyaránt elengedhetetlen az, hogy alaposan megtervezzék működésüket és az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Ennek pedig szerves része az adótervezés is, hiszen az adók mindkét esetben a költségek komoly részét alkotják. Tudnunk kell, hogy – számos más jogi konstrukcióhoz hasonlóan -, a bizalmi vagyonkezelés esetében is akkor tudjuk maximálisan kihasználni a törvényileg biztosított előnyöket, ha még a vagyonrendelés előtt alaposan felmérjük a jogviszony összes érintett szereplőjének helyzetét, és az alapján körültekintően megtervezzük a számunkra ideális struktúrát.
A cikkünkben felvonultatott példák jól demonstrálják, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek milyen szerteágazó a felhasználási területe. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ez a jogi struktúra leginkább a nagyobb és komplexebb vagyonok esetében tud igazán előnyös megoldást biztosítani és akkor tudja maximálisan szolgálni az érdekeinket, ha időben kerül kialakításra, még az előtt, hogy bármilyen veszély fenyegetné a vagyon biztonságát.